 |
| A Büyükmelen folyó békés szakasza |
Épp a bürokrácia által marasztalva várakoztunk Isztambulban, amikor barátaink hirtelen azzal az ötlettel álltak elő, hogy menjünk velük másnap egy rafting túrára. Tökéletes vasárnapi programnak ígérkezett, úgyhogy lelkesen bólogattunk. A mosoly csak akkor hervadt le az arcunkról egy picit, amikor kiderült, hogy Tanerrel a külvárosban találkozunk hajnali 5.30-kor, hogy aztán majd ő vigyen bennünket az ázsiai oldal előkelő lakónegyedében lévő találkozóhelyre. De sebaj, végül is nem minden nap van alkalmunk raftingolni menni Isztambulból. A találkozóhelyet remekül pozícionálták, így a kora hajnali kelést több kör teával és friss börekkel ellensúlyozhattuk, amíg a csoportra várakoztunk. Miután teljes lett a létszám, barátaink mindenkit felterelek a buszra, és észak-kelet felé vettük az utat. A cél egy kis falu volt az Abant hegység mögött. Az Isztambul-Ankara autópályáról Düzcénél tér le az út, és vezet tovább a Büyükmelen folyó mentén fekvő Dokuzdeğirmen faluhoz. Itt található a rafting bázis, ahonnan a túrák indulnak.
A telep olyan, mint egy hangyaboly, a túravezetők sürögnek-forognak, mindenkit elirányítanak az öltözőkbe, kiosztják a ruhákat és a védőfelszerelést. A nyugalom szigetét a híd, és a hídon élvezettel nézelődő helyiek jelentik.
 |
| Hétvégi mulatság |
A túravezetők kialakítják a csoportokat, aláírjuk a nyilatkozatokat, túlesünk a kötelező oktatáson, és végre irány a víz!
 |
| Megtanuljuk.... |
A Büyükmelen nem tartozik a legnehezebb folyók közé, nem olyan vad, mint például a tavaszi Coruh, de azért ad alkalmat izgalomra, és esetenként a borulásra is. Időzítésünk tökéletes volt, mert áprilisban még elég nagy sodrású a folyó, viszont már kellemes volt az időjárás.
 |
| Vidáman a békés vízen |
 |
| Kezdődik... |
 |
| Sikerült! |
Egy ponton kikötünk – már épp azt hittük, hogy ilyen hamar végig is értünk a 12 km-es szakaszon, amikor világossá válik, hogy kellő gyakorisággal teázni rafting túrán is kell. No meg persze dohányozni is. A kérdés, hogy, hogy kinél maradt még száraz cigaretta és gyufa? Majd visszaszállunk a hajókba és jó néhány izgalmas sziklakerülés után...
 |
| Csúszik |
 |
| Nekimegy |
 |
| Eltűnik |
 |
| Előbukkan. Irány: előre! |
...valóban megérkezünk Büyükmelen falu alá, ahol már vár ránk egy kissé rozoga busz, hogy az elégedett és igzatott békaember tömeget visszaszállítsa a kiindulóponthoz.
 |
| A széleken vendéglátóink, Onur és Taner |
A telepen nem csak a száraz ruháink várnak ránk, hanem a jól megérdemelt ebéd is. Roskadozó asztalok, csak bírjuk végigkóstolni a teljes választékot. Persze nem bírjuk, így inkább hallgatunk a fülesre, miszerint nagyon jó a leves (yayla corbası), a dolma, no meg a padlizsán. Lezárásként megküzdünk még a baklavával és a keşküllel. Megérte az áldozatot.
Egy kis sütkérezést követően igyekszünk megmozdulni, hiszen a falut is érdemes megnézni. Dokuzdeğirmen a nevét malmokról kapta az 1900-as években, amikor 9 malom működött a faluban. Manapság ebből már csak 3 őröl, viszont a molnár készségesen bemutatja a munkafolymatokat.
Nincs pontos adat a falu alapításáról, de korábban jelentős számban éltek itt görögök. Az 1800-as években a fekete-tengeri partvidék keleti részéről költöztek be a faluba.
A nap igen gyorsan eltelt és kellően fáradtan érkezünk vissza estére Isztambulba.
Hasznos:
Mikor: A rafting túrák lényegében februártól novemberig elérhetőek, de a nagyon korai és kesői hónapokban igen hideg tud lenni, no meg hó. A legizgalmasabb időszak februártól áprilisig tart, utána fokozatosan csökken a vízszint és ezzel a folyó ereje.
Rafting: Maga az útvonal 12 km, amit két szakaszra osztva teszünk meg, így kb. az út felénél van mód egy kis pihenésre.
Mi kell: Minden szükséges felszerelést kapunk a helyszínen. A törölközőt és a száraz fehérneműt viszont ne felejtsük otthon.
Mennyi idő: Az Isztambul-Dokuzdeğirmen távolságot kb 2-2.5 óra alatt teszi meg a busz. Kora reggeli indulassal és esti visszaérkezéssel kb 12 órás programot jelent.
Költség: kb 75 EUR, ebben benne van az utazási költség, reggeli és ebéd, a felszerelések, profi túravezetők
Nincs pontos adat a falu alapításáról, de korábban jelentős számban éltek itt görögök. Az 1800-as években a fekete-tengeri partvidék keleti részéről költöztek be a faluba. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése