 |
| Már csak állva jutott hely, de fő, hogy utazunk! |
Dolmuş-sal utazni jó. Számos ismeretség szövődik, szomszédunk akár kézzel-lábbal elmagyarázza, honnan megy hová, népes családjának épp melyik tagját készül meglátogatni és miért. Jó eséllyel kapunk meghívást esküvőkre, vagy csak úgy, családi vacsorára, természetesen szállással együtt. Bepillanthatunk családok mindennapjaiba, élettörténetekbe. Új úticélok kerülnek térképünkre. Persze őszinte kíváncsisággal útitársaink is képet kapnak egy távoli országról, amiről hallva vagy buzgó
kardeş (testvér) felkiáltásokban törnek ki, vagy izgatottan találgatják, merre is lehet az a világban. No és megkapjuk a szokásos kérdéseket is: hány éves vagy, mit dolgozol, van-e feleséged/férjed, vannak-e gyerekeitek, és ha épp nincs jelen teljes létszámban a família, akkor most hol is vannak, mi van velük.
